Az infrastruktúra menedzsment feladatainak ellátása manapság szinte lehetetlen valamilyen támogató eszköz használata nélkül, már csak a kezelendő elemek számossága miatt is. Az informatikai szervezetek a klasszikus “fejlesszünk vagy vásároljunk” dilemma előtt álltak és állnak, amire általánosságban senki sem tud persze választ adni, pusztán a az egyes megoldások előnyeit és hátrányait lehet felsorolni. Mindenesetre egy ilyen támogató eszköz beszerzésének indoklása nem egyszerű feladat, mert hatása elsődlegesen az informatikai szervezet munkájára van, míg a kiszolgált szervezet által ellátott hatósági és/vagy irányítási feladatra csak áttételesen hat. Egy eszköz kifejlesztése pedig felettébb kétséges vállalkozás, figyelembe véve annak költségvonzatait.

Az informatika robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a kilencvenes évekre megjelentek a piacon azok nagy integráltsági fokú, testre szabható szoftver eszközök, melyek több funkciót képesek egyidejűleg támogatni. Ezen eszközöket szokás a “rendszer-felügyeleti szoftver” megnevezéssel illetni, ilyenre példa manapság a Tivoli TME 10 és a Unicenter TNG. Ezeknek az eszközök alkalmasak heterogén, földrajzilag szétszórt informatikai infrastruktúra logikailag központi felügyeletére.